Az a megszilárdult, testet adó minőség, amely a túl sok tűz, szenvedés vagy keménység hatására már nem hordoz, hanem kiszárít és megmerevít. Az alkímiai só eredetileg a forma és megtartás princípiuma, de ha „megég”, akkor a rendből ridegség, a fegyelemből szorítás, a tartásból élettelenség lesz. Lelkileg ez az az állapot, amikor az ember túl sok megpróbáltatás után már csak védekező szerkezetként tud működni. A megégett só újranemesítéséhez nem újabb tűz, hanem oldás, irgalom és lassú belső felmelegedés kell.
