Az a belső erő, képesség vagy lélekmozdulat, amely már jelen van az emberben, de még nem talált tiszta formát, nyelvet vagy cselekvési teret. Nem puszta vágy a szereplésre, hanem olyan érlelődő tartalom, amely a megfelelő edényre vár, hogy a világban is láthatóvá válhasson. Hermetikus értelemben ez a forma előtti princípium: ha tisztán fogadjuk, szolgálattá válik, ha az ego ragadja meg, szereppé és önmutogatássá torzul.
