Az az érzelmi tartalom, amelyet az ember nem enged tudatossá válni, mert túl fájdalmas, szégyenteljes, veszélyes vagy összeegyeztethetetlen a róla alkotott önképpel. A megtagadott érzés azonban nem tűnik el, hanem kerülőutakon tér vissza: testi feszültségben, projekcióban, ingerlékenységben vagy váratlan belső hullámzásban. Hermetikusan ez feldolgozatlan matéria, amely addig sűrűsödik a mélyben, amíg a tudat fényt nem visz rá.
