Az a belső próbatétel, amely nem tudást ad elsősorban, hanem elvon, leleplez és kiéget mindent, ami a lélek útját akadályozza. A valódi beavatás ritkán dicsőséges élmény, sokkal inkább olyan tűzfolyamat, amelyben az ember elveszíti hamis bizonyosságait, spirituális maszkjait és önmaga díszleteit. Hermetikus értelemben ez a nigredo, az albedo és a belső transzmutáció kapuja, ahol a tisztulás nem erkölcsi javulás, hanem lényegi átrendeződés. Ami ezen a kapun átmegy, az már nem ugyanazzal a szemmel lát.
