A görög hagyományban Mnémoszüné az emlékezet istennője, a múzsák anyja, aki nem pusztán a múlt megőrzését, hanem a tudás, költészet és beavató emlékezés forrását jelöli. Orfikus értelemben különösen fontos, mert a léleknek a felejtés vizével szemben az emlékezés forrását kell választania. Hermetikus olvasatban Mnémoszüné az a belső erő, amely visszahívja az embert eredetéhez, és megkülönbözteti a múlt panoptikumát az örök emlékezettől.
