Az akarat torzult formája, amikor a cselekvés nem a lélek irányából, hanem az én fennmaradásának és megerősítésének vágyából fakad. A gnosztikus hagyomány szerint ez az akarat látszólag erős, valójában elszigetelő, mert leválaszt a magasabb rendű összefüggésekről. Meghaladása nélkül nincs valódi szabadság, csak kényszerített mozgás.
