Az az állapot, amikor az ember nem ismeri fel, hogy gondolatai, vágyai, reakciói és döntései nagyrészt automatizmusokból és örökölt mintákból fakadnak, ezért szabadságát adottnak hiszi, miközben valójában kötöttségekben él. Ez a rabság nem külső kényszerként, hanem „természetesnek” tűnő működésként jelenik meg. A hermetikus út első lépése éppen ennek felismerése, mert ami nem tudatos, az nem is alakítható. A szabadság ott kezdődik, ahol a kötés láthatóvá válik.