Az „orfika” (orphizmus) az ókori görög vallási–misztériumi hagyomány egyik gyűjtőneve, amelyet Orpheusz alakjához kapcsoltak, és amely a lélek isteni eredetét, tisztulását és túlvilági útját hangsúlyozta. Központi motívuma sok értelmezésben a dionüszoszi mítosz újraolvasása és az ember „kettős természetének” (testi–titáni és isteni szikrájú) felismerése.
