Osiris mítosza a szétszakított, halálba vetett isteni élet újjászerveződésének képe, amelyben Ízisz szeretete és mágikus emlékezete összegyűjti azt, ami darabokra hullott. Az egyiptomi hagyományban Osiris a halál, túlvilág és újjászületés istene, ezért alakja nem pusztán veszteséget, hanem a halálon át vezető új élet lehetőségét hordozza. Hermetikusan Osiris újjászületése azt tanítja, hogy a széthullott lélekanyag nem végleg elveszett, ha szeretet, emlékezés és szent rend képes újra egységbe hívni.