Azoknak a megszokott reakcióknak, vágyaknak, félelmeknek, szerepeknek és önvédelmi mintáknak az összessége, amelyekből a régi én felépítette önmagát. Ez az anyag azért „sűrű”, mert nem könnyen oldódik: testhez, emlékhez, megszokáshoz és karmikus ismétlődéshez kötődik. Alkímiai értelemben ez a személyes prima materia nehéz rétege, amely ellenáll a fénynek, mégis éppen belőle indulhat el a valódi transzmutáció. Ami sűrű, azt nem átugrani kell, hanem tűz, víz és figyelem által átdolgozni.
