A Rózsakereszt-hagyomány legmélyebb beavatási szimbóluma: a belső ember sírja és szentélye egyben. Christian Rosenkreuz sírja a legenda szerint hét oldalú, titkos föld alatti templom, mely az univerzum rendjét, a lélek hétlépcsős átalakulását rejti. A sírtemplom nem a halál, hanem az újjászületés helye – ott nyílik meg, ahol a kereső belső szeme meglátja az isteni rendet a halálon túli élet fényében. Ez az a tér, ahol a lélek és a szellem újra egymásra találnak.