Az alkímia egyik alapművelete, amely a különválasztás szent művészetét jelenti: a tiszta elválasztását a zavarostól, a lényeginek a lényegtelentől, a fénynek az árnyéktól. Nem szétszakítás, hanem megkülönböztetés, amely lehetővé teszi, hogy az ember felismerje, mi tartozik a lélekhez, és mi a személyiség torzult működése. Hermetikusan a separatio a belső józanság születése, ahol a káprázat elveszíti egységesnek látszó hatalmát. Ami helyére kerül, az többé nem keveredik ugyanúgy.
