Az a belső állapot, amikor az énkép sebet kap, és a személyiség a fájdalmat hallgatag visszahúzódással, rejtett haraggal vagy finom elzárkózással őrzi tovább. A sértettség sokszor nem a valódi seb nagyságából, hanem abból fakad, hogy valami bennünk érinthetetlennek hitt rész lelepleződött. Hermetikusan ez az ego finom önvédelme, amely a fájdalmat identitássá merevítheti. A gyógyulás ott kezdődik, ahol a seb már nem önigazolás, hanem belső tanítás forrása lesz.
