A belső út legelső és legvégső próbája: hajlandóság arra, hogy önáltatás nélkül lássuk önmagunkat. Nem elvárásoknak való megfelelés, nem ideákhoz való igazodás – hanem a lélek nyers valóságával való szembenézés. A spirituális őszinteség nem tökéletesség, hanem tisztaság: ahol nem a fényképet mutatjuk, hanem a fényt és az árnyékot együtt.