Az a felismerés, hogy a személyiség nem az ember végső lényege, hanem olyan földi ruházat, amelyen keresztül a lélek megjelenik, cselekszik és tapasztalatot szerez. Ez az öltözék szükséges, mert forma nélkül a belső tartalom nem tudna megnyilvánulni, de veszélyessé válik, ha az ember teljesen azonosul vele. Hermetikus értelemben a személyiség ruhája akkor tisztul meg, amikor már nem elfedi, hanem áttetszően hordozza a lélek fényét.