Az ember földi énjének összetett felépítése, amelyben szokások, vágyak, félelmek, emlékek, szerepek, ösztönök és gondolati minták rendeződnek viszonylagos egységbe. Ez a szerkezet szükséges hordozó, de nem azonos a lélek valódi középpontjával, ezért ha uralkodóvá válik, elzárhatja az embert saját mélyebb eredetétől. Hermetikusan a személyiség szerkezete az alkímiai edény és az alapanyag együttese: védenie kellene a művet, nem helyettesítenie.
