Az a mélyebb szerveződés, amelyben az ember már nem egyetlen sérülés, vágy, szerep vagy szükséglet köré rendezi önmagát, hanem nagyobb összefüggésben látja életének mozgásait. Ebben a rendben a gyermekkor, a hiány, a vágy és a felelősség nem különálló darabok, hanem egyetlen fejlődő lélekút részei. Hermetikus értelemben a tágabb belső rend az új templom alaprajza: olyan középpontból szerveződik, amely nem elnyomja a részeket, hanem helyükre állítja őket.
