Olaszul „nyitott időt” jelentő kifejezésként értelmezhető; a lexikon szimbolikus nyelvében azt az időminőséget jelöli, amely még nem zárult le, nem dermedt sorsformává, hanem befogadó és alakítható maradt. Nem üres várakozás, hanem tágas idő, amelyben a lélek még válaszolhat a hívásra, és a sors nem puszta ismétlésként, hanem lehetőségként nyílik meg. Hermetikus értelemben a tempo aperto az a kegyelmi rés, ahol a ciklikus idő spirállá válhat. A kifejezés olasz használatában is a „nyitott idő” jelentésmezője jelenik meg.
