Azok a finomanyagi alakzatok vagy erőformák, amelyek emberi vágyakból, félelmekből, hiedelmekből, ismételt gondolatokból és kollektív érzelmi töltésekből sűrűsödnek össze az asztrális mezőben. Nem végső szellemi lények, hanem táplált képződmények, amelyek annyi hatalommal bírnak, amennyit a tudat energiája, félelme vagy rajongása beléjük áramoltat. Hermetikus–gnosztikus értelemben ezek a káprázat világának teremtményei, amelyek visszahatnak teremtőikre, amíg felismerés és leválasztás nem történik. Ami tudatosság fényébe kerül, az fokozatosan elveszíti kényszerítő erejét.
