Azok a személyiségen keresztül viselt formák, amelyeket az ember már nem vakon azonosít önmagával, hanem eszközként, szolgáló öltözékként használ. A tudatos szerep nem hazugság, mert az életben szükség van formára, beszédmódra, feladatra és társas megjelenésre; a különbség abban áll, hogy a szerep nem ül a lélek trónjára. Hermetikus értelemben a tudatos szerep áttetsző persona: olyan forma, amely hordoz, de nem fogva tart.
