Az a lelki állapot, amikor az ember belső világa kiürült a régi bizonyosságoktól, vágyaktól és szerepektől, de az új lélekminőség még nem töltötte be. Ez lehet fájdalmas hiány, de lehet előkészített szent tér is, attól függően, hogy az ember menekül-e előle, vagy képes csendben elviselni. Hermetikus értelemben az üres belső tér nem feltétlenül kudarc, hanem vas clausum előtti megtisztulás: a régi zaj eltűnt, és a megszólításra váró tér kialakult.
