A becsvágy tudattalan formája, amikor az ember nem tudja, mit keres, csak azt, hogy többet akar: elismerést, hatást, jelentőséget. A gnosztikus szemlélet szerint a vak becsvágy az avidjá egyik megnyilvánulása – a lélek hiányát az ego mozgásával próbálja elfedni. Nem cél felé vezet, hanem körforgásban tart, amíg a tudat rá nem ébred arra, hogy amit hajszol, nem kívül, hanem önmaga mélyén hiányzik.
