A Vízöntő jele a kiáradó szellemi víz, az új tudatáramlat és a közösségi megújulás szimbóluma, amely nem a régi formák megőrzésére, hanem azok átvilágítására és átrendezésére hív. Hermetikus–rózsakeresztes értelemben a Vízöntő nem pusztán korszakjel, hanem belső feladat: az embernek alkalmassá kell válnia arra, hogy ne saját edényét töltse meg, hanem a magasabb rend áramlását szolgálja. Árnyéka a szétszórt forradalmiság és a személyes különlegességvágy; tiszta alakja a szellemi szolgálat.
