Fejlődés, tapasztalás
Kérdést feltette: Rita
A videó szöveges tartalma:
Karneválban van egy ilyen gondolat, hogy mit kezdjen Isten azzal, aki benne részegséget keres.
A szellemi fejlődést, ami a buktatókon túljutva újabb és újabb felállások után lehetséges szerintem
lehet elérni saját életből vett tapasztalás nélkül?
Ugye, hogyha kérdezi, ha megértjük azt, hogy van egy lélek
sok-sok életnyi tapasztalattal a saját rendszerében, amiből
betöltődik a tudattalanba mindaz, ami az aktuális csillagerők által inspirálva van. képezzük,
képzeljük el mondjuk ezt a karmikus tapasztalati kincset, mondjuk egy könyvtárnak,
és amikor a személyiség bemegy, akkor megmondja, hogy akkor kikélek három könyvet, és akkor van egy, mit tudom én, öt darab könyvet kivehetsz, és akkor ez
a tudattalan, és amit a könyvből megtanulunk, az lesz tudatos.
Az egész könyvtár ott van, csak fogalmunk nincs róla, hogy mi minden.
És ezekből a tudattalan hatásokból születnek a mintázatok, az archetípusok.
Miért?
Azért, mert hogyha nekünk kéne elménkkel összerakni mindent, akkor nem tudnánk létezni.
Tehát ezek az archetípusok okkal és céllal születnek és működnek, csak nem szabad, hogy függők legyünk
tőle, mert azon kapjuk magunkat, hogy egy könyvet szorongatunk, és az összes többiről azt se tudjuk, hogy ott van, és nem is engedjük az életünkhöz oda.
Mert aki folyton királynőként akar működni, az nem engedi meg magának, hogy anya legyen,
mert a királynőként akar anya is lenni, és aztán csodálkozik, hogy a hogy a nevelés valahogy nem lesz az igazi.
Vagy éppen a király, aki otthon is uralkodni akar, hol ott otthon a az anya, az Úr,
és a királynak otthon be kell hódolni, mert a királynak a királyságban kell uralkodni, az otthonban a meg a női
princípiumnak, mert így vagyunk összerak.
És amikor ezek össze-vissza cserélődnek, amikor a fiatal lányok a szeretőt az
utcán játszák, otthon meg a királylányt, akkor ugye fölcserélődnek a szerepek.
A fiúknál is ugyanez, nem sorol tovább.
Tehát bennünk van rengeteg ilyen tapasztalat, bennünk van rengeteg ilyen archetípus, bennünk van mintázat
különböző dolgokra.
Az élettapasztalatok ezeket csak aktiválják, hogy az adott sorsszövetünkben milyen
típusú mintákra van szükség.
Az, hogy ebből kinek mennyire, ez megegyéni, azt
gondolom.
Tehát a kérdésre a válasz az, hogy nincs olyan, hogy tapasztalás nélkül, mert már rengeteg tapasztalattal
jövünk.
Az, hogy ebből mennyinek kell durván betöltődnie, vagy mennyi az,
amire, ami már készen van, ez megint csak egyéni ügy.