Lassú haladás
Kérdést feltette: Margó

A videó szöveges tartalma:

Nagyon sok és átfogó az információ. A tudásom ehhez jóval kisebb. A lélek emlékezete nálam egy kicsit lassúbb lehet.

Kérdésem, hogyan lehetne ezen segíteni?

Ha el tudjuk engedni azt, hogy mindent meg kell érteni, akkor az máris egy nagy segítség. Nem kell mindent megérteni.

Elég, ha csak átenged magadon. Elég, ha engeded hatni azt a teret, ami által,
amibe bekapcsolódsz azáltal, hogy jelen vagy programokon, kontemplációkon, vagy épp a vörös oroszlánnal, aranyos fénnyel dolgozol, nem kell mindent megérteni.

Belül raktározódik, helyére kerül, puzzle darabok így láthatatlanban elkezdenek elkezdenek összeállni.
És azt fogjuk, azt lehet felismerni idővel, hogy az élethelyzetekben, amikor történik valami, elkezdünk másképp
reagálni, elkezdünk másképp viselkedni, elkezdik másképp gondolni azokra a
helyzetekre, amire előtte tök másként reagáltunk.

És valójában ez az értelme az egésznek.

Nem az, hogy az elménk palléros legyen, hogy pallérozott legyen. Nem az, hogy órákig tudjunk filozofálni a bölcsek
okoskodásairól vagy tudásáról, vagy amit megosztottak velünk, hanem az, hogy normálisan tudjunk élni,
szeretettel tudjunk élni, szeretettel tudjunk kapcsolódni, megtegyük a mi a dolgunk, ne érezzük
azt, hogyha valamit nem kapunk meg, akkor összedől a világ.

Ne akarjunk mindent meg kapni, amit éppen
vágyakozunk A-ra, B-re, C-re, hanem észre vegyük azt, hogy merre akar minket vezetni az élet, és azt fogadjuk el, és
tudjunk azzal menni.

Ez nem olyan bonyolult.
Erről szól az egész.

És aztán persze vannak rétegek meg mélységek, de így azon a ponton, ahol az ember még útnak indul, ennyi bőven bőven
bőven elég.